Kutatási tevékenység

A soroksári Kísérleti Üzem és Tangazdaság gyümölcstermesztési ágazatában mintegy 15 hektáron folyik kutatás és termesztés. Országos funkciót is ellátó, valamint az IPGRI nyilvántartásában is szereplő gyümölcs génbankunkban és fajtagyűjteményeinkben jelenleg a következő tételek megőrzése folyik: alma: 278, körte: 70, őszibarack: 75, kajszi: 40, szilva: 86, cseresznye és meggy: 42, bogyósok és kultúrába vonható vad genotípusok: 80, házi berkenye: 20. alanyok: 241. Ezek a fajtaismeret gyakorlati oktatása mellett a kutatásokhoz is alapanyagot biztosítanak. A génbank további szerepe a biodiverzitás megőrzése, a különböző genotípusok (fajok, termesztett fajták, helyi és tájfajták, változatok, klónok, számos értékes tulajdonsággal rendelkező hibridek, fajtaelismertetés céljából kiemelt fajtajelöltek) biztonságos megőrzése és fenntartása, hogy a megőrzött tételek, mint lehetséges génforrások a konvencionális nemesítési eljárásokban és a géntechnológiai eljárásokban felhasználhatók legyenek a jövőben.

A tanszéknek az almatermésű és a csonthéjas gyümölcsfajokra kiterjedő nemesítési és fajtaértékelési tevékenysége eredményeként mindezidáig 46 államilag elismert gyümölcsfajtát tartanak nyilván, emellett 6 alma alanyfajtát fajtát is elismertek. Az új gyümölcsfajok termesztésbe vonására több mint egy évtizede kezdett munka elsősorban a házi berkenye, a csipkebogyó, a feketebodza és egyéb bogyós fajokra terjed ki. Az eddigi munka az egészségvédő szempontból fontos beltartalmi értékek vizsgálatára és értékelésére, valamint a termesztéstechnológia kidolgozására terjedt ki, s további cél a beltartalmilag értékesebb és homogén áruminőség elérése érdekében a biológiai alapok további fejlesztése.

Kiemelt jelentőségű a csaknem két évtizede végzett rezisztencia-nemesítési program, amelynek keretében – a hazai almatermesztés megújítása érdekében – jó minőségű, kiváló termőképességű, többféle betegséggel szemben ellenálló, a hazai termesztőtájakra javasolható új almafajták előállításán sikerrel dolgoznak. A nemesítés eredményeként a Tanszék mindezidáig nyolc fajtajelöltet jelentett be állami elismerésre. Ezek, valamint a  szelekciós vizsgálatok során kiemelt több mint 1500 értékes hibrid értékelése a soroksári ültetvényekben folyik.

A hazai nemesítés mellett a fajtaválaszték bővítésének másik fontos forrása a külföldön nemesített fajták honosítása. Feladat a honosításra szánt fajták, fajtajelöltek kipróbálása, adaptációs értékelése a Kárpát-medence középső, síkvidéki részének környezeti adottságai között.

A nagy biológiai értékű, egészséges szaporítóanyag előállítása, valamint a fás növények környezetalakításban és környezet fenntartásban játszott felbecsülhetetlen szerepe érdekében a tanszék szaporítás-élettani kutatásokat is végez. A fás növények szaporítása biológiai alapjainak kutatásán belül meghatározó jelentőséggel bír többek között a járulékos gyökérképződés hormonális hátterének kutatása. Vizsgálataink kiterjednek a növényi natív auxinszint változásának meghatározására, elsősorban azok koncentrációjának növényen belüli megváltoztatására. Vizsgáljuk az exogén hormonok adagolásának biológiai hátterét, hatásmechanizmusát, továbbá az alany-nemes összeforradás szövettani vonatkozásait.

A gyümölcstermesztés eredményességét alapvetően meghatározza a fajok és fajtáik környezeti alkalmazkodó képessége. Ennek részleteit régóta kutatják a Tanszék munkatársai. Különösen fontos ez a munka a hazánkban nem őshonos fajok genotípusai (kajszi, őszibarack, japán szilva, mandula) esetében. Az áttelelő szervek fagyállóságának, fejlődési ütemének, élettani alapjainak, a fagy-stressz biokémiai hátterének kutatásához a folyamatosan bővülő génbanki fajtagyűjtemény szolgáltatja a kísérleti bázist.

magyar